Tápiógyörgyei   Községi   Sport   Klub

Hírek

Felnőtt csapat

Ifjúsági   U 19

Vezetőség

A kezdetektől ...

Archívum

Linkek

 Térkép

Tápiógyörgye Sporttörténete

Tisztelt látogató!

E lap közzétételekor nem törekedhetünk a teljességre. Tartalma a folyamatos adatgyűjtésnek köszönhetően alakul, bővül.

Az első fényképek egyike 1938-ból

1922-től 1995-ig                                                         1955-től napjainkig

Tápiógyörgye Községi Sportkör Sporttörténete
1922-től

A község sporttörténete 1922-től követhető nyomon. Néhány akkori aktíva sponzor kisiparos, közöttük nagyapám, Lévay Joachim aranyokleveles úri szabó és társai, az akkor még szerény létszámú faluban elkezdtek szervezni a football népszerűsítését. A focipályát a kastélykert mögött lévő réten jelölték ki. Alkalomszerűen, főleg hétvégeken jöttek össze, és a szabómester által hozott, kitömött labdával, bakancsban vagy mezítláb kergették a bőrgolyót. A legelső mai értelemben vett támogató Micsinai Elek úr a Prónay birtok intézője, aki az első igazi labdát vásárolta. A kapu két, háló nélküli beszúrt oszlopból állt, mely miatt a gólok megítélésében rengeteg vita, veszekedés tört ki a nézők, illetve a játékosok között.

Szervezett bajnokság hiányában meghívásos alapon elkezdődtek a mérkőzések. A labdarúgók első menedzsere Rónaszéki Lajos, Györgyei Lajos földbirtokos intézője volt. Később Turák István főjegyző is színre lépett, s a mai Tüzép telep helyén, majd a jelenlegi vásártéren létesített focipályát. Az ellenfelek praktikus okokból a közeli faluk csapatai voltak (Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápióbicske, Újszász, Jászalsószentgyörgy, Alattyán, Abony, Rékas) Az eredmények változóak, voltak győzelmek, pl. Tápiószentmárton 1:0, de nagy vereségek is, Abonyban 22:2 Az utazások jó esetben lovas kocsin, kerékpáron, vagy gyalogosan zajlottak.

Az idők teltével erősödött, bővült, szervezettebbé vált a csapat sportélete. 1936-tól már tehetséges labdarúgók futkároztak a zöld gyepen és az eredmények is jöttek. Néhány név, akiknek az unokáik is kiöregedtek mára: Miskolczi István tanár úr, Tauber Richárd és József, id. Lévai György, Nagy Dezső fodrász, Petró László. Ez időben már az ifjúsági csapat is kialakult. A hazai, főleg a megnyert mérkőzések után, az ünneplés - mulatozás sem maradt el. Ilyenkor cigányzenekar húzta Lojzi vezetésével.

A labdarúgáson kívül beindult az atlétika is, mely tömegszintre emelkedett. Évente több helyen (Nagykáta, Gödöllő) csapatversenyeket rendeztek. 1938-ban Gödöllőn Dr Balázsovich Boldizsár vezette csapat: Tápiógyörgye végzett az első helyen. Ezek a Pest megyei versenyek 1944-ig tartottak, az utolsó épp Tápiógyörgyén volt

Az első bajnoki címet 1940-ben nyerte a csapat. Ez a bajnokság már szervezett formában zajlott oda – visszavágós rendszerben. Kiemelkedő játékosai voltak: Baran József, Baran János, Ladányi István, Németh Jenő, Nagy Ferenc, Tauber Richárd, Tauber József. A háború után ismét beindult a szervezkedés a labdarúgás újjáélesztésére Sinka Ferenc, Baran József és Perjési János vezetésével. A kisiparosok segítségével sikerült megtalálni a megoldást. A már közlekedő vonatok Budapestre lisztet szállítottak, vissza pedig footballcipő és mez volt a csomag.

Az új szerelést a Hatvani Vasutas ellen hazai pályán 4:2-es győzelemmel avatták fel. Újra beindult a járási bajnokság s mellettük más sportágak is újra szerveződtek. (női, férfi röplabda és az asztali tenisz) Kiemelkedő eredményt ért el a férfi röplabda csapat, amely 1954, 1955, 1956-ban az országos döntőbe jutottak, ahol 1954-ben III. helyezést értek el. A sikersorozat 1958-ig tartott, amikor a felsőbb osztályú csapatok szétszedték – eligazolták a játékosok többségét. Kiemelkedő egyéniségek Baran József, Nagy Ferenc és Zahalka Károly voltak. Az asztalitenisz szakosztály az Iparoskörben ekkor kezdte versenyszerű működését, egyetlen asztallal.

A labdarúgás 1958 – 1962 között ismeretlen okok miatt stagnált, csak alkalomszerű mérkőzések voltak, főleg meghívásos alapon.

A sportkör 1964-ben alakult újjá néhány megszállott sport és labdarúgást szerető fiatal szervezésében. Ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Czédulás Mihály, Lévai György, Józsa László és Sinka László. Eleinte edző nélkül, hiányos szerelésben játszotta mérkőzéseit a lelkes társaság. Az első félév bizony vereségek sorozatával kezdődött, de Torda Gyula járékosedző vezetésével Sinka László, Dömők István Czédulás Mihály, Varró László, Lévai György, Józsa László, Bezzeg István, Gál István, Kőnigh József alkotta mag játékának köszönhetően remek játékkal örvendeztették meg e játékot megint megkedvelő közönséget. 1969-ben Baran József vette át a csapat irányítását, és elkezdődött s sikerszéria. Remek ifjúsági csapat is kialakult, akiket Czédulás Mihály vezetett. 1971-ben már II. helyen végeztek, megszületett az elhatározás is: irány a megyei II. osztály.

Miközben a labdarúgócsapat vitézkedett, Tápiógyörgye sportéletében jelentős változás történt. Soha nem látott mértékben sportoltak a falu lakói, és ez a versenyeken, a korra jellemző megyei szpartakiádokon eredményekben is megmutatkozott. Pest megye összetett csapatversenyéért járó vándorzászló és serleg évekig Tápiógyörgyén díszelgett. Szervezésben, eredményeikkel kiemelkedett: Benedek Zsóka tanárnő, (a fényképen) Zahalka Bála és Sinka László.

A focisták ígéretükhöz híven 1973-ban megnyerték a bajnokságot,  ami az ifjúsági csapatnak is sikerült. A bajnokok: Baran József edző, Lévai György csk, Gál István, Ifj Baran József, Nagy Zoltán, Varró László, Szapora József, Józsa László, Bezzeg István, Németh István, Bai István, Megyes László, Petró István, (fényképen) Miskolczi József, Varró Gábor, Füzi Zoltán, Tóth József.

A sikerek közben sok ezer társadalmi munkaórában felépítettük magunknak az öltöző épületét, ami már körszerű feltételeket jelentett. Maga a pálya és a környéke is felújításra került. Bővült a „mindent támogatok, ami a focival kapcsolatos” sportbarátok száma. Élükön: Miskolczi László, Gál István, Tóth István, Czédulás Mihály, Lévai György, Varró István tanácselnök, és Gál László jegyző. Kiemelkedő két kisiparos önzetlen segítsége is, Sinka István és Nagy István kőműves mestereké.

Az 1973-1974-es Pest megye II. osztályú szereplésünk, a rendkívül erős mezőny ellenére jól sikerült. Az akkori korra, a kis csapatok helyzetére jellemző módon a feljutók nem erősítetek, hanem a jó játékosaik felsőbb osztályba történő igazolása miatt meggyengülve voltak kénytelenek játszani. Ez történt most is. Távozott Baran, Petró, Gál, a teljes csatársor 100 góllal. Jellemző az akkori játékosállományra, hogy az akkori keretből még 6-7 játékos felsőbb osztályban is játszhatott volna, azonban Tápiógyörgyén maradtak.

Sajnos a jó szereplés ellenére a következő szezont újra a járási bajnokságban kellett folytatni, mert a Labdarúgó Szövetség megszüntette a megyei II. osztályt.

1973-ban a bajnokcsapai indult az MNK-ban, ahol lendületből kiütötte a magasabb osztályú Cegléd (NB-II), Albertirsa (megyei-I), Vecsés (NB-III) csapatát, s a 32 között esett ki. Ez év őszén látogatott Tápiógyörgyére a Szolnoki MTE NB-II-es labdarúgócsapata, mely néhány játékosunkért cserébe barátságos mérkőzéssel fizetett.

Időközben Baran József egészségi állapotára való tekintettel lemondott, Czédulás Mihály vette át a csapat irányítását. Nagy lendülettel végzett munkájának köszönhetően sajnos csak dobogó közelben tudtunk végezni. Érzékeny veszteség volt, mikor 1979-ben elhalálozott űrt hagyva maga után. A közönség mai napig saját halottjának az Egyesület örökös tagjának tekinti. (Érdekes színfoltja volt az akkori mérkőzéseknek, hogy előmérkőzésként jó néhányszor a helyi amazonok rúgták a labdát a környék hölgyeivel. Minden alkalommal óriási sikerük volt.)

Az egykori nagy sportmúlttal rendelkező B Nagy Mihály következett az edzők sorában, Lévai György elnöksége idejében. Ő és a Gál István, Gál László, Miskolczi László, Tóth István alkotta vezetés hosszú időn át irányította a sportkor szakmai és gazdasági munkáját. Ebben a fellendülő szakaszban épült az új öltözőépület, a pálya világítása, klubhelyiség. Ekkor készült a kerítés, a pálya felújítása, ami a mai követelményeknek is megfelel. A megfelelő körülmények ellenére a következő bajnoki címre 1987-ig kellett várni. Ekkor viszont ismételten duplázott Györgye, mert a Németh István vezette ifjúsági csapat is bajnok lett. A folytatás nem nagy öröm. A szokásos formulának megfelelően a feljutó kicsiktől eligazolnak az ütőképes játékosok, így csapatunk kiesik a Megyei-II-ból.

Új év, új remények, kivételesen új vezető is: Bertus Imre, kiről csak a későbbiekben derült ki, milyen nyereség a munkája, lelkesedése, emberszeretete, a csapat, egyben a falu számára is.   Lendülete magával ragadta a focit csak távolról elviselő embereket is. Ötleteire, szervező készségére egy példa: 1984. február 5. Tápiógyörgye. A Nemzeti Színház javára rendezett jótékony labdarúgó mérkőzésen látja vendégül a helyi csapat a Csepel gárdáját. A több int 800 néző előtt az akkor 6 válogatottal felálló vendégek sportszerűségére jellemző, hogy csak 8:0-ra vertek meg bennünket. Az egy év múlva sorra kerülő visszavágón gólt is rúgtunk (7:1).

1994-ben Bertus Imre, Hajnal János, Sinka István vezette egyesület Varró Gábor edző irányításával még nagyobb lendületet kapott. Harmadszor sikerült a duplázás, 1995-96-os járási bajnokságot megnyerte az ifjúsági és a felnőtt csapat.

Lévai György

Tápiógyörgye labdarúgásának története
1995-től

Tápiógyörgye labdarúgó csapata a Nagykátai körzeti labdarúgó bajnokságban elért eredményével felkerült a Pest megyei II. osztályba. Rövid kivonat egy 1996-ban készült anyagból:

Tisztelt Szurkolók!

Tíz év eltelte után ismét a megyei II. osztályban talál bennünket az 1996/97-es bajnokság rajtja. Sokan féltve a csapatot talán úgy érzik: kár volt felkerülni. A jelenlegi társaság azonban érett nagyobb feladatok megoldására is. Az elmúlt idényben nagyon sok jó képességű játékos nevelkedett Sinka István edző és szakosztályvezető keze alatt.

A magasabb osztály magasabb követelményt jelent. Néhány Játékosunk munkahelyi és egyéni problémák miatt abbahagyta a játékot. Arra kényszerültünk, hogy új embereket igazoljunk. Így került hozzánk Hatvani Attila kapus, a Szolnoki MÁV MTE  játékosa. Ő már bizonyította, hogy az NB III., sőt az NB II. sem okozott neki gondot. A hátvédsor megerősítése érdekében visszaigazoltuk az NB III-as Újszászból a Tápiógyörgye születésű Varga Istvánt. A középpályán a Ceglédi Kossuth SE-ből átigazolt Gulyás Csaba és a budapesti Horváth Attila, Borbély László követel magának helyet. A csatársor megerősítése érdekében a tápiószőllősi Gál Sándor mellett döntöttünk.

Felkértük, majd leszerződtettük a szakmai munka irányítására a Nagykátai körzet egyik legjobb edzőjét, Szabó Bélát. Ha sportszeretete, a szakmai tudása átragad játékosaira, akkor nagyon sok kellemes percet szerzünk a tápiógyörgyei szurkolóknak.

 A felkészülés jól sikerült, de az edzőmérkőzések megmutatták, hogy az összeszokottság hiányzik még. Szeretnénk, ha a csapat a szurkolók buzdítása mellett derekasan helyt állna a Pest megye II. osztályában.

Tápiógyörgye, 1996. nyara

Vezetőség

1996 őszétől a Tápiógyörgye neve a megyei II. osztályban, majd a Magyar Kupában való szereplésével "országos ismeretség" szintjére emelkedett. Ugyanis a Kupában, jó néhány magasabb osztályban szereplő csapat kiverése után bekerült a legjobb 64 csapat közé. Ez pedig azt jelentette, hogy két NB I-es csapat jön Tápiógyörgyére. Az akkor 3. helyen álló GÁZSZER és az alsó régióban tanyázó CSEPEL csapatát fogadtuk. Mindkét NB I-es gárda csak az utolsó 10 percben lőtt góllal tudott nyerni 1:0-ra.

A csapat eredményei a Pest megye II. osztályában:

A negyedik évben a bajnokság megnyerésekor 22 győzelmet aratott a csapat, 4 – 4 döntetlen és vereség mellett. A 70 pont megszerzéséhez rúgtunk 87 gólt, és csak 27-et kaptunk.

Nagy volt az öröm, de sajnos üröm is volt benne. Ugyanis a Községi Sportkör volt elnöke és a csapat egyik szponzora röviddel a bajnokság megnyerése előtt elhunyt. Az ünneplő tömegből Szabó Béla és néhány játékos ünneplőbe öltözött szívvel és nagy csokor virággal kiment a temetőbe Bertus Imre emlékének adózni. Mementóul álljon itt Szabó Béla edző cikke:

Bajnokok lettünk Imre emlékére.

A bíró hármat sípol, vége a mérkőzésnek. Hála mobiltelefonnak, tudjuk mit játszott a rivális. Györgye bajnok lett. Óriási az öröm, bajnokságot nyerni nehéz. Sok ember munkája, összefogása és pénze adja alapját a sikernek. Ám ez nem elég, kell egy ember, aki mindennek tartalmat, értelmet ad. Be kell vallanom, nem sok ember akad, aki a bajban buzdít, sikernél önmérsékletre int. S mindig ember marad.

Magam egy ilyen emberrel dolgoztam Györgyén. Ő keresett meg és mondta: gyere csináljuk. Be kell vallanom utólag, rajta kívül bárki hív, nem megyek. Hallgattam rá, és jól tettem. Olyan közösségbe, légkörbe kerültem, ahol a munka alkotó tevékenységgé, az emberi kapcsolatok barátsággá alakultak. A mostani siker akkor kezdődött. Ő volt az elnök, de erre sohasem hivatkozott. Viszont he kellett szervezett, ha kellett füvet nyírt, mindent megtett a csapatért. Közben épült a társaság, az öltöző, és merészebb terveket tűztünk ki feladatul. Emlékezetes meccseket vívtunk a Magyar Kupában, megnyertük a Pest megyei Kupát. Jó csapat lett, de láttuk, Imrével valami baj lehet. Aggódva figyeltük állapotát, amely rohamosan romlott.

Az nem lehet, hogy akit annyira szeret a csapat, az elhagyja azt. De sajnos bekövetkezett, Imre elment. Megdöbbenve kísértük utolsó útjára, és megfogadtuk, emlékére mindent megteszünk: bajnokok leszünk.

Hármat sípol a bíró, bajnok lett Tápiógyörgye. Imre is biztos örül, boldog odafönn. Ünneplés közben lekerülnek a mezek. Megdöbbenve látom, hogy az alsó mezre az van ráírva: BERTUS IMRE. A tömeg ünnepel, szól a kórus, szép volt fiúk. A levegőbe repülnek a játékosok, folyik a pezsgő. A tömeg Sinka Istvánt a csapat szponzorát élteti. Korrektségére és emberségére mindig lehetett számítani. A Bertus Imre által hagyott űrt ő töltötte be. A csapat nagy nehézségek árán jut be az öltözőbe. Lezárult egy történet, kezdődik egy új. Jönnek új szereplők új események.

A szellemiség, amit Imre ránk hagyott, örök.

Szabó Béla

A magasabb osztályba került csapathoz új játékosok és új edző érkezett. A szakmai munka irányítását Lódi László edző végzi. A Sportkör vezetése a frissen felkerült csapatnak nem a bennmaradást, hanem az 5-8. hely megszerzését tűzte ki célul. A kemény és következetes munkának eredménye lett. Kiváló eredményt értünk el. Ime:

A negyedik helyezést azonos pontszámmal, rosszabb gólkülönbséggel érte el a csapat.

A Magyar Kupában változatlanul sikeresen szerepeltünk. Az alacsonyabb, illetve velünk azonos osztályban szereplő csapatokon túljutva kivertük az NB III-as Örkényt, majd az NB II-ben szereplő Budakalászt. A 96 közé jutásért az NB I/B éllovasa, a REAC ellen léptünk pályára. Ez a mérkőzés örökké emlékezetes marad, mert a félezer szurkoló saját szemével látta, hogy Tápiógyörgye csapata minden idők legszínvonalasabb teljesítményét nyújtotta. A pályán drámai küzdelem folyt. Az ellenfél vezetéshez jutott, de még az első félidőben kiegyenlítettünk. A második félidőben ismét gólt kaptunk, de a mérkőzés vége előtt ismételten kiegyenlítettünk. A hosszabbítás mindenben a mérkőzés folytatása volt. A REAC gólt rúgott, mi megint ki tudtuk ezt egyenlíteni. A korábbi években ez a továbbjutásunkat jelentette volna.

Az MLSZ új szabálya következtében azonban jöttek a büntetőrúgások, amiből mindkét csapat kihagyott egyet-egyet. Végeredményben azonban 4:3 arányban veszítettünk.

Az ellenfél edzője, a sokszoros válogatott, volt ferencvárosi labdarúgó Simon Tibor úgy nyilatkozott, hogy Tápiógyörgye ilyen teljesítménnyel magasabb osztályban is megállná a helyét. Dicsérte a csapatot, a szurkolókat, majd elismerte, szerencsével jutottak tovább.

A sikerek részese volt Józsa László polgármester, a képviselőtestület. Ezekben az években folyamatosan, egyre nagyobb összegekkel támogatták a Községi Sportkört. Köszönet érte.

A 2002-es helyhatósági választások után Varró István személyében új polgármester került a falu élére, aki már eddig is sokat segített a györgyei labdarúgásnak.

A Sportkör életében is változás történt. Az előző ciklus vezetősége, Zahalka Béla elnökkel az élen lemondott. 2002 júliusa óta a tagság egyhangú szavazata alapján a csapatot évek óta szponzoráló Sinka István az új elnök. Ügyvezető elnök Molnár László lett. Az új vezetés olyan formában dolgozik, hogy egy-egy témát, projektet más-más személynek ad ki, aki azt felelősséggel visz. Tárgyi feltételeink közben bővültek, Komjáti Sándor elévülhetetlen érdemei következtében megépült a II-es számú pálya.

Ami a 2002/2003-as idény őszi eredményét illeti, büszkén állapíthatjuk meg, hogy a csapat tovább fejlődött, hiszen a második helyen áll. Külön említésre méltó, hogy az őszi idényben Pest megye legsportszerűbb csapata büszke címet Tápiógyörgye csapata nyerte.

Ifjúsági csapatunk is jól helyt állt, sok tehetséges fiatal nemcsak a labdát kergeti, de játsszák a labdarúgást. Külön kiemelendő Merse és Nagy, akik a 63 gólból 40-et szereztek.

A hosszutávú, ambiciózus terveket pedig készítik a Sportkör boszorkánykonyhájában.

Csáki József

Tápiógyörgyei Községi Sport Klub